Az új hobbim: gyógynövények

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer térdelni fogok a kertemben, és boldogan fűszálat fogdosok, miközben a rozmaringról és a cickafarkról olvasok. Mégis itt tartok. 46 éves vagyok, tele fűszernövényekkel, teákkal és jegyzetekkel – és boldogabb, kiegyensúlyozottabb, mint valaha. Az én történetem a premenopauza időszakával kezdődött, de nem egy sötét, kétségbeeséssel teli fejezet lett belőle, hanem valami egészen új és életigenlő.

Amikor megérkeznek az első jelek

Néhány éve kezdődött. Először csak annyit vettem észre, hogy fáradtabb vagyok. Aztán jöttek a hangulatingadozások, a rendszertelen ciklus, az éjszakai izzadás. Nem volt semmi drámai, csak furcsa. Olyan érzés, mintha a testem lassan, de határozottan új pályára állna. Az orvosom gyorsan megnyugtatott: ezek a premenopauza tipikus jelei. Még nem a menopauza, csak az „előszobája”. De ez nekem épp elég volt ahhoz, hogy elkezdjek keresgélni.

Soha nem voltam az a típus, aki rögtön a gyógyszerek után nyúl. A természetes megoldások mindig is közel álltak hozzám, de korábban nem mélyedtem el igazán bennük. Most azonban mintha valami kattanás történt volna. Elkezdtem olvasni. Cikkeket, könyveket, tanulmányokat. És szinte azonnal beleszerettem a gyógynövények világába.

Az első növényem – és ami utána jött

A levendula volt az első. A nyugtató illata, a lilás virágai, és az, hogy mennyire könnyen nevelhető, rögtön meggyőztek. Először csak pár cserépben tartottam az erkélyen, de aztán jött a citromfű, a zsálya, a cickafark, a körömvirág, az orbáncfű – és gyorsan benépesítették a kertemet. Mostanra már van egy külön kis rész a kert sarkában, amit csak „varázsligetnek” hívok.

Nemcsak ültetem őket, hanem gyűjtöm is. Tavasztól őszig rendszeresen járom a közeli réteket, erdőszéleket, és közben mindig tanulok valami újat. Megtanultam felismerni a növényeket, mikor érdemes szedni őket, hogyan kell szárítani, tárolni, és melyik mire való. A gyógynövényes könyveim oldalszámait már kívülről tudom. A háztartásunkban lassan kiszorítják a bolti készítményeket a saját főzésű teák, tinktúrák, illóolajok.

A hobbi, ami több lett egyszerű szenvedélynél

Sokan kérdezik: „Honnan jött ez az egész?” És ilyenkor elmondom: a premenopauza indított el ezen az úton. Először csak enyhíteni akartam a tüneteket – az ingerlékenységet, az álmatlanságot, a hormonális hullámvasutat. Aztán rájöttem, hogy ez nemcsak segítség, hanem egy új szemlélet. Valami, ami nemcsak a testemhez szól, hanem a lelkemhez is.

Amikor leülök egy bögre cickafark teával a teraszra, nemcsak gyógyulni vágyom – hanem kapcsolódni. A földhöz, a természethez, önmagamhoz. Ezt nem lehet kapszulában megvenni.

És közben észre sem vettem, hogy ez a hobbi mennyit adott nekem. A kreativitásomat, amit évek óta elnyomott a munkahelyi rutin, újra felébresztette. A kertem, amit régen csak nyűgnek éreztem, most a legkedvesebb helyem lett. A gyerekeim már tudják, mi az a citromverbéna, a férjem pedig büszkén meséli, hogy „anya saját teakeveréket csinál a lefekvéshez”.

Hogy segítettek a gyógynövények?

A legnagyobb csodát számomra mégis az jelentette, hogy a testemre gyengédebben tudok figyelni. Nem akarok már „visszatérni a régi kerékvágásba” – inkább elfogadom, hogy változom. És ebben a változásban a gyógynövények a szövetségeseim lettek.

– A barátcserje segítette kiegyensúlyozni a hormonjaimat.

– A macskagyökér és a citromfű támogatják az alvásomat.

– A palástfű pedig különösen hasznos volt a ciklusom szabályozásában.

Ezek nem csodaszerek. Időt és türelmet igényelnek. De a testem meghálálja ezt a fajta gondoskodást. A premenopauza most már nem valami félelmetes, bizonytalan időszak számomra, hanem egy lehetőség: hogy újra felfedezzem, mi az, ami igazán fontos.

Amit másoknak is üzenni szeretnék

Ha te is épp most tapasztalod meg az első jeleit annak, hogy valami változik a testedben – ne ess kétségbe. A premenopauza nem a vég kezdete, hanem valaminek az előszobája. És ha nyitott vagy, akár egy új szenvedély kezdete is lehet.

Nem kell mindenkinek gyógynövénykertésszé válnia, de érdemes kísérletezni. Egy levendula palánta, egy csésze saját készítésű tea, vagy akár egy séta egy füves mezőn – mind közelebb vihet ahhoz, hogy jobban értsd a tested nyelvét.

A kreatív hobbi nem mindig ecsettel, agyaggal vagy horgolótűvel kezdődik. Néha egy cickafarkkal.

Az én utam a premenopauzán át a gyógynövényekig vezetett. Nem azért, mert nem féltem – hanem mert mertem kíváncsi lenni. Mert nem akartam csak túlélni ezt az időszakot, hanem megtalálni benne azt, ami engem épít.

Ma már nemcsak egy új életszakaszt, hanem egy új életritmust is kaptam. Ahol fontosabb lett a figyelem, a kapcsolódás, a természet közelsége. És ha egyszer eljön a menopauza maga is – már nem leszek felkészületlen. Mert már tudom, hogyan hallgassak a testemre, és hogyan adjak neki mindent, amire szüksége van.

Közvetlen bejárás a gyógynövények világába a naturl.hu oldalon lehetséges a legjobban!

premenopauza